Hurrá, vége. Befejeztem a vizsgaidőszakomat, már csak egy csipetnyi jegybeíras követelő anyázás van hátra és minden rendben lesz. Ideje hát időt szánnom az írásra. Az elmúlt hónapban csak a publikációs folyamat állt le, a beszerzési oldalon továbbra is szorgalmas munka folyt. Egy kis ibéjre mindig jut idő ügye, az olyan, mint pl. az evés, vagy nem? A torlódás tetemes, és még adós vagyok a karácsonyi menü főfogásával és desszertjével is. Jöjjön is gyorsan a főfogás, mert már lassan így is teljesen kihűlt, mint a karácsonyi hangulat.
Ezt az autót még az is ismeri, aki nem. Ha lenne egy olyan tábla, hogy "izomautóknak tilos a bemenet", akkor azon a táblán egészen biztosan ennek az autónak a sziluettje lenne. A típus 1966-óta létezik, de azt a formát, amivel bekerült az izomautók történelmébe, sőt egyenesen átírta azt, csak 1968-ban kapta meg. Ez volt a híres "kólásüveg" forma, ami a kiszélesített sárvédőkre es a keskeny derékra utal. Járművünket szokásosan óriás motorokkal szerelték. A legkisebb motor egy 5.2 literes V8-as volt, a következő egy 6,3 literes V8-as ami 325ló erejének a leadására volt képes. A menő változat az R/T azaz Road/Track volt, ezt a jelzést csak nagy teljesítményű autók kaphatták meg. Az R/T-t kétféle motorral árulták. Az alap motor a 440 (7,2l) Magnum volt, ami 375lovat helyettesített 4700rpm -en 4hengeres karburátorral. Továbbá választható volt a 426 (7l) HEMI motor. ami a Chrysler szerint 425ló erejével bírt, bár a valós tesztek alapján, a hátsókerekeken mért adat 315ló körül volt, gyári széria állapotban. A motor teljesítményét drasztikusan lehetett növelni különböző nem javasolt módszerekkel, ám ezek általában jelentősen lerövidítették élettartamát. Ha azt mondom Steve McQueen-t a Bullit-ban ilyennel kergették, akkor talán még nem tiszta, de ha azt mondom Penge is ilyennel döngetett, és Luke és Bo Duke meg nem (mert az 69-es), akkor már azonnal mindenki tudja, miről is van szó, íme, a K22 Dodge Charger:
A K azt jelenti King Size, ami Major Pack-nál valamivel nagyobb méretet jelent. Később 1970-ben a King Size-ból lett a Super Kings kategória, ami szintén egy méretbeli ugrással járt. A Matchbox egyidős az igazi autóval, 1968-as, azaz ez még bizony a regularwheel időszak. Ha úgy tetszik, ez egy nagy regularwheel.
A doboz az F dobozok stílusában készült, és igazán remek tervezés. A hátlap olyan vastag, hogy inkább törni lehetne, mint tépni, nem csoda, hogy ilyen szépen túlélte az elmúlt 41 évet. Az autót a megfelelő helyen tartó belső dupla ajtókat (!) kis fülecskék rögzítik, melyek olyan jól vannak méretezve, hogy a mai napig működnek, pedig én nyitogattam rendesen:) Persze azért vadásztam is egy szép dobozra, különlegesség, hogy az akasztó helye még érintetlen. A dobozon látható ábrák szerint, autónk rugózik, kanyarodik, nyílik az ajtaja. Az én esetemben ennek nem, hogy a fele sem, de nagyjából az egy hatoda igaz, azaz nyílik az egyik ajtaja. Kívülről nem látszik, de valahol szorul az egyik ajtó, és egy ilyen modell sokkal többet ér annál, hogy neki álljak lefeszegetni róla egy ajtót, amúgyis nem a vezetői oldali, úgyhogy marad zárva. Rugózni vagy sosem rugózott, van az én rugóim nagyon elernyedtek már, de gyanús, hogy a kerekeket fel-le maximum 1-másfél mm-es úton lehet mozgatni, ami azért nem sok, és nem ül rendellenesen mélyen az autó. A vitrinben állási képességéből természetesen ez semennyit nem vesz le.
Kanyarodás, nos.. igen. Ez is egy ilyen Lesney féle kanyarodási megoldás. Meglehetősen látványos, szinte valódi kormánymű van, de teljesen használhatatlan. Az autót felvehetjük, megmutathatjuk, hogy kanyarodik neki a kereke, majd a rivális játszótársak elsárgítása után visszatéve a földre, visszaáll szépen közép állapotba. Lehet, hogy tolás közben kell fogni az egyik kereket? A forgó kereket? What? Minden esetre szép tervezői munka, az ilyen precíz részletek ma már nem léteznek a Matchbox háza táján.
Érdekes módon 1968-ban még meg tudták oldani a beeső hűtőrácsot, még egy öntött Charger feliratot is kapott, de azért a szokásos Lesney bakit elkövették. Nyitva van a lámpa! Egy Chargeren... aminek a védjegye a lámpamentes megjelenés, teljes szélességű hűtőrácsot szimulálva. Annyira jellemző ez az autóra, hogy nekem nem is sikerült róla egy normális nyitott lámpás képet szereznem. Én ezt a design elemet legalább olyan fontosnak tartom, mint a kolásdoboz formát. Sőt igazából ha Wiki nem szól, én rá nem jövök, hogy kolásdobozra hasonlít, de azt azonnal látom, hogy "úúristen egy lámpa nélküli autó!!! ááállat". Persze nem szabad elfeledni, hogy akkoriban egészen más értékrend volt az általános, és a Lesney meg különösen törekedett, a széria "praktikus" változatok, legkevésbé dögös bemutatására. Ha nem így lenne, nem kerülhetett volna a modellre:
EZ. King Size mérethez king size kampó jár. Milyen kár is lenne, ha nem lenne, ügye. Azért ha sikerül elvonatkoztatni, látszik, hogy szépen ki van dolgozva a hátsó, a nagy felirat nem tudom mennyire hiteles, de jól mutat.
Az egyetlen nyíló ajtó felfedi a súlyos biztonsági hiányosságot. Fejtámla nélkül karambolozni egy Chargerrel... ajjaj.
A méret bemutatáshoz megpróbáltam egy olyan autót választani, amit már többen is láthattatok. A Ford GT egy normálméretű kisautó.
Biztos forrásból tudom, hogy a képen látható fiatalembert teljesen hidegen hagyja a lóverseny, és épp a vadiúj Charger-ét filmezi, egy elfogadható háttér előtt.
Ha valaki esetleg kedvet kapott hozzá, no nem pont ehhez, hanem a Matchbox változathoz, az szinte bármikor találhat egyet az íbéjen, nem olcsó, de viszonylag gyakori modell. Nézzétek meg alaposan a kerekeket, mert előfordulhat, hogy "rohadnak". Ezeknél a modelleknél gyakori, hogy reakcióba lép a krómozás és a kerék. Az enyém szerencsére nem rohad, és remélem a főfogás sem rohadt meg egy hónap alatt, és sikerült jó étvággyal fogyasztani.
Egészségetekre! Desszert hamarosan.